Komposztálás a kertben
A kerti komposztálás előnyeiről valószínűleg már mindenki hallott: kevesebb kommunális hulladék, egészségesebb, vegyszermentes növények, változatosabb állatvilág a kertben. A komposztálás a természetben magától végbemegy, a lehullott leveleket, elszáradt növényi részeket a talajlakó mikroorganizmusok és egyéb élőlények táplálkozásuk során lebontják, és a növények számára felvehető formában újra "rendelkezésre bocsátják". Ez a körforgás tartja szinten a biológiai egyensúlyt.
Kerti komposztáló fából: (kép forrása: wmjames.uk.com)
A kertben általában nem hagyjuk a növényei részeket az ágyásban maguktól elrothadni, mert rontja a látványt, de ez azt is jelenti, hogy a talaj tápanyag-tartalma csökken, hiszen a növényeknek a növekedéshez rendkívül sok tápanyagra van szükségük, amit mind a talajból vonnak el. A talaj kimerülése pedig többek között növényeink satnyulásához vezet. A tápanyagokat nagyüzemben gyakran műtrágyák formájában juttatják vissza a talajba, ami végső soron a táplálékunkat szennyezi.
Komposzt használatával több legyet ütünk egy csapásra: kevesebb szemetet termelünk, megspóroljuk a zsákos termőföld és szerves trágya árát, és nem utolsó sorban a jövőért is teszünk valamit. Az pedig, hogy az aktív talajélet madarakat, sünöket, és egyéb kedves állatokat csalogat a kertbe, csak hab a tortán.
A komposztáló elkészítése:
A komposztáló helye: a kert egy kieső, árnyas sarkában
A komposztáló anyaga: fából, deszkákból magunk is készíthetünk egy keretet, de készen is lehet venni akár fa, akár műanyag komposztálót.
Komposztáló raklapokból: (Kép forrása: ferodoor.com)A legegyszerűbb komposztáló egy fa lécekből/deszkákból vagy raklapokból összeállított keret, melynek az egyik oldala, vagy legalábbis az egyik oldal alja nyitható/eltávolítható. Azon a nyíláson tudjuk a halom aljából kikaparni a kész komposztot. A deszkák közötti réseken a komposzt szellőzni tud. A nyitott alján át másznak bele a giliszták és egyéb lebontó mikroorganizmusok, tetőt viszont érdemes csinálni szintén deszkákból/lécekből, hogy kevésbé szállják a legyek és hőségben ne száradjon ki. A deszkák közötti réseken át bejut az esővíz is, kánikulában azonban nekünk kell nedvesen tartani.
Kicsit bonyolultabb, de könnyebben használható a komposztáló, ha a fakeret aljára sűrű fémhálót erősítünk, és a komposztálót lábakra állítjuk. Így a fémhálón keresztül rögtön rostált komposztot tudunk kitermelni egy kaparófa vagy kislapát segítségével. Ha elég magas lábakon áll, a talicskát is alá lehet tolni, ami megkönnyíti a kész komposzt elszállítását. A lábakon álló komposztálót azonban nekünk kell gilisztákkal ellátnunk, hogy lebontó tevékenységüket elvégezzék.
Szerintem egy földön álló, alj nélküli komposztáló tökéletesen megfelel a legtöbb kiskertben, de ha túl sok a hulladék, kettő, vagy akár három komposztálót is készíthetünk. Akkor is lehet extra gilisztákat adni a komposzthoz, ha érintkezik a talajjal, mert így gyorsabb és hatékonyabb a komposztálás.
Komposztálás télen
Télen nem állnak le a bomlási folyamatok, csak lelassulnak. Főleg a nagyméretű kerti komposztáló az, ami egész télen működni tud, a komposzt belsejében ugyanis mindig jóval melegebb van. A bomlás során hő keletkezik, így a komposzt belseje akár a 60-70°C hőmérsékletet is elérheti. Érdemes a friss hulladékot a komposzthalom belsejébe tenni, hogy gilisztáink megtalálják. Télen is takarjuk le a komposztálót, hogy ezzel is melegebben tartsuk.
Egyéb hasznos tudnivalók a komposztálásról
Gilisztagyűjtés: a vörös trágyagilisztát (Eisenia foetida), ami a leghatékonyabb, horgászboltokban a legkönnyebb beszerezni vagy a kerti komposztálóban turkálva. Interneten is gyakran találni eladó gilisztát.
A komposztáló kezelése: a komposzthalmot időnként forgassuk át vasvillával, hogy a belseje is elegendő oxigénhez jusson, és száraz időben rendszeresen locsoljuk. Hőségben és télen érdemes egy régi szőnyeggel lefedni, hogy a komposzthalom hőmérséklete egyenletes maradjon.
Komposztálható anyagok: konyhai zöldség- és gyümölcsmaradékok (citrusfélék nélkül), tojáshéj, kávézacc, teafű, kerti növényi maradványok, kivéve a felmagzott és az agresszív gyomokat (pl. tarack), elszáradt (nem beteg) szobanövények földdel együtt, vágott virág, fahamu, kőpor, kis mennyiségben használt konyhai papírtörlő és papírzsebkendő.
Nem javasolt anyagok: hús, főtt ételek maradékai, csont, állati tetemek, kutya-, macskaürülék, beteg, fertőzött növényi részek, felmagzott és agresszív gyomok, citrushéj és mag.
